Magyar szerkezettár

jobbat

jó

I. mn

1. kívánalma(in)knak, ill. rendeltetésének, hivatásának megfelelő. jó idő, iskola, orvos; jó lesz a termés. | (esztétikai) igényünknek, vmely szabálynak megfelelő. jó film; jó ízlés; ▸ jó vicc! ▸ jó valakinél | érvényes, használható. jó ez a jegy? | <köszönésben, udvariassági kif-ekben.> jó napot! | (állítm-ként) alkalmas valamire, valaminek. ez csak arra jó, hogy ...

2. kellemes, kedvünkre való. jó íz, hangulat. | kedvező v. ezt ígérő, jelző. jó hír.

3. erkölcsi követelménye(in)knek megfelelő. jó útra tér. | megbízható, biztos. jó kézben van. | ▸ jó valakinek valamennyi összegig összegre

4. jószívű, jóindulatú, gyengéd érzésű. jó valakihez. ▸ olyan jó, mint egy a falat kenyér | kifogástalan magaviseletű <gyermek>. | egyetértésen, jóindulaton alapuló <viszony>. jó szomszédság.

5. a társadalmi szokásoknak megfelelő. jó modor. | bizonyos megbecsülést élvező (, előkelő). jobb család.

6. rég is tisztelt, tiszteletre méltó. édes jó anyám! | <lekicsinylő megszólításban v. megnevezésben.> nézze, jó uram!

7. isk a jelesnél egy fokkal gyengébb <osztályzat>.

8. jókora, elég sok. jó adag; jó pénzért. | hsz-szerűen nagyon. jó sokáig. | hsz-szerűen ▸ egy jót jót alszik. ▸ olyan , hogy jobb se kell úgy , hogy jobban se kell

9. hsz-szerűen <ráhagyás, igenlés kif-ére.> jó, nem bánom; jó, jó, ha ...

II. fn

1. az erkölcsi elveknek megfelelő dolog. jót cselekszik.

2. jó ember. | kiváló ember. népünk legjobbjai.

3. jó dolog, kül. kedvező helyzet, viszony. ▸ jóban van valakivel ▸ elég volt sok is a jóból ▸ jót tesz valakinek, valaminek ▸ minden jót kívánok

4. isk a jelesnél egy fokkal gyengébb osztályzat. jót kap.

5. gúny éppenséggel nem a megfelelő személy. jótól kérdi!

[ fgr ]

bb[_Comp/Adj]

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

____________________

találni

→ talál ⊕ -ni

talál

ts (és tn) ige

1. meglát, észrevesz valakit, valamit (, akinek, aminek ottlétéről nem tudott). pénzt talált az utcán. | keresés után észrevesz, meglát. a régi helyén találta. | tn ▸ valakire talál itt is rám talált a leveled.

2. (tn is ) hozzájut valakihez, valamihez. jó állást talált; valakiben hű barátra talál; nem talál követőkre. | vmely kívánt, keresett lehetőséghez, előnyhöz jut. megoldást talál; nem talál nyugtot. | tn ▸ egymásra találtak | tn ▸ magára talál | tn valamilyen fogadtatásban részesül. elismerésre talált; süket fülekre talált.

3. ▸ vhogyan talál zárva találta a kaput. | ▸ vhol találja magát

4. tn az utat keresve eljut vmely kívánt helyre. végre ide találtam.

5. úgy dob, lő v. üt, hogy a dobás, lövés, ütés valakit, valamit (vmely részén) ér. fején talál valakit. | <dobás, lövés, ütés, ill. ennek eszköze> (vmely részén) megüt valakit, valamit, ill. vmely részébe behatol. fejét találta a golyó. | tn beletalál valamibe. a közepébe talált a célnak.

6. tn <megjegyzés, célzás stb. > rátapint a lényegre, az igazságra. | ▸ találva érzi magát

7. tn <kép, leírás> ráillik valakire, valamire, egyezik vele. | tn nép illik, hozzávaló valakihez. nem talál ehhez ez a dísz.

8. valamilyennek ítél valakit, valamit. alkalmasnak talál valamit; szépnek talál valakit.

9. véletlenül v. váratlanul tesz valamit v. történik vele valami. el találsz esni; vigyázz, mert meg talállak csípni!

[ fgr tőből]

-ni

a fn-i ign képzője

<igei jelentésnek személy, idő, mód megjelölése nélküli megnevezésére.> írni, ülni.

____________________

sem

kissé biz se

I. ksz tagadó m-részek, m-ok kapcsolására

1. <előző tagadáshoz kapcsolódva:> szintén nem. éva nem szólt, ica sem; nem bántom, hozzá sem érek. | ▸ sem nem nem jött, sem nem írt. | páros, es. többszörös haszn. sem így, sem úgy nem jó. | <kif-ekben, se alakban.> ▸ sem éjjele, sem nappala ▸ sem inge, sem gallérja ▸ sem több, sem kevesebb | <elhallgatott előzményre utalva.> az sem baj, ha reggel jössz! ▸ ezt sem nekem mondták | <magyarázó, ill. helyesbítő tartalmú tagadó m kapcsolására:> nem is. nincs vége, azaz még meg sem kezdődött.

2. <állító m után, a vele tartalmilag rokon (le)fokozó értelmű tagadó m-ban.> mindent elhoztam, a tollat sem felejtettem el.

3. <a mellékm-ban közölt körülmény ellenére való tagadás kif-ére.> ha kérnék, sem adnám.

4. <választó ksz után, az állítm megismétlése nélkül:> nem. nem tudom, jó-e vagy sem.

5. ▸ sem is meg sem is hallotta.

II. hsz tagadó m-okban

1. <nyomatékos tagadás kif-ére.> eszembe sem jut; ▸ mondanom sem kell ▸ közel sem távolról sem ▸ egy cseppet sem ▸ szót sem érdemel ▸ azért sem azért sem adok!; ▸ akár sem ha akarod, akár el sem adom!

2. <tagadó névm v. hsz kiegészítésére.> semmit sem lát; sehogy sem győzi. | <harmadik tagadó szóként.> nem jön senki sem. | ritk <a ki, mi névm után, nyomatékos tagadás kif-ében.> mit sem tud róla.

[ is+nem ]

____________________

ó/keresve

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ keres ⊕ -va/-ve

ó¹